Dürer önarcképe mindig is nagy hatást gyakorolt rám: annyira magabiztosan ábrázolja önmagát, nézzétek, ahogy mosolytalan arccal áll „a kamera előtt”, a ruhája a legújabb divat szerint készült és nagyon jó minőségű, de ami a legfontosabb, hogy az egész festmény a Krisztus-ábrázolásmódra hajaz. A hosszú haj, a szakáll, ami nagyjából a negyedik századtól kezdett elterjedni a Krisztus-illusztrációknál (mi is hosszú hajjal képzeljük el mindig, nem igaz?). De a legfeltűnőbb a kéztartása, amit összehasonlíthatunk a Krisztus-képeken megszokott áldás gesztusával. Vagy Dürer egyszerűen csak a prémgallért igazítja a kabátján?

A második képen egy rajzot láthattok róla, amit szintúgy önmagáról készített, 13 éves korában. A harmadikon pedig 26 éves korában szemlélhetjük meg, akkoriban nyitotta meg a műhelyét és már túl volt egy itáliai utazáson. Itt is, mint a Krisztus-féle önarcképén szemrevételezhetjük azt a magabiztosságot, ahogy megfestette önmagát, attól függetlenül, hogy ezt elég idealizált módon tette.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása:

Krisztus-kép: Wikimedia Commons

13 évesen: Wikimedia Commons

26 évesen: Sulinet Tudásbázis

Emlékeztek még a pár nappal ezelőtti bejegyzéseimre Nancy Holt óriási betoncsöveivel kapcsolatban? Robert Smithson Holt művésztársa volt; amerikai és többek között szintén a land art egyik képviselője.

A legismertebb land art-műve talán a Spiral Jetty, magyarul ez Spirális mólót jelent. Az installáció a Great Salt Lake-ben, Utah-ban található és több tonna kőre volt szükség a felépítéséhez. A spirálforma a tó sótartalma miatt kifehéredett, ráadásul az algák is megtelepedtek a környékén, ez adja ezt a szép rózsaszínes vízszínt. Engem teljesen lenyűgözött!

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Mikor legelőször elkezdtem a művészettörténelemmel foglalkozni, ez volt a legelső festmény, amit le kellett írnom. Ó, persze, gondoltam magamban, milyen egyszerű is az, már általános iskolában meg a német nyelvvizsgán is csináltunk képleírást! Tutira menni fog.

Aztán vetettem egy pillantást a képre és persze rögtön elbizonytalanodtam. Hol is kezdjem? Melyik részénél? Az előtérnél, ahol a király épp megtekinti az építkezést? Vagy épp kezdjem rögtön a toronnyal? De melyik emeletével? Hiszen a fele még nincs is kész, minden emelet más és ráadásul még ferde is!

Vagy nézzek rögtön a távolba, elemezzem a várost, ami Bábel tornyát körülveszi? Vagy menjek még távolabb? Különben is, mi az a tornádószerű sötét felhőképződmény a horizonton?

Ugye, nem is olyan könnyű! Ennél a képnél fokozottan érdemes megnézni kinagyított változatban is a Google Art Project adatbázisában!

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

A mai napon Bécs ünnepelt festőművészét, Gustav Klimtet hoztam nektek. Bizonyára mindenkinek ismerős a Csók című képe, amit a bécsi Belvedere kastélyban tudtok megtekinteni. Ezúttal viszont nem azt a festményt hoztam nektek, hanem az én személyes kedvencemet: a Nuda Veritast, avagy a Meztelen Igazságot.

Ismert tény, hogy Klimt rettentően szeretett nőket (pucér vagy ruhás, teljesen mindegy) festeni. Ha végignéztek egy Klimt-katalógust, nyolcvan százalékban nem is található benne más, csak női alakok tömkelege.

Az igazság allegórikus meztelen nőalakja fölött Friedrich Schiller pár sora olvasható: „Ha nem vagy képes arra, hogy mindenkinek megfelelj a tetteiddel és a művészeteddel, akkor tegyél boldoggá csak pár embert. Veszélyes az, ha mindenkinek tetszelegni akarsz.”

Ami engem mindig lenyűgözött a képpel kapcsolatban, az a nőalak és a tükör közötti kapcsolat. A nő tekintete a semmibe réved, az arckifejezése nekem kissé mindig tébolyodottnak tűnt. A szeme viszont mintha két apró tükör lenne… Ti mit gondoltok erről?

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

Hihetetlen, hogy már több hete tart a karantén, nem igaz? Pontosan két hete kezdtem ezt a képzőművészeti alkotásokat bemutató sorozatomat. Ezúton is remélem, hogy sokatoknak okozott örömet, hogyha másra nem is, de pár percre, míg végigolvassátok a bejegyzéseket, kiszabadultok a folyton érkező rémhírek okozta sokkból.

Erre a napra egy újabb ismert reneszánsz művész, méghozzá Michelangelo egyik márványszobrát választottam. A Pietá a halott Krisztust tartó Mária ábrázolásmódja, ami körülbelül a 14. században jelent meg és nemcsak a szobrászatban, de a festészetben is teret hódított magának.

Michelangelo a márványt választotta anyagnak: engem mindig is lenyűgözött az a jártasság, ahogy bánt vele: nézzétek csak meg a drapériát, ami Mária testét fedi! Hihetetlen a kidolgozottsága, nem?

Aztán pedig vessetek egy pillantást Krisztusra! A hátraesett fej, a lógó végtagok és az, ahogy Mária keze a húsába mélyed, szinte mi magunk is érezzük, ahogy az élettelen test ránk nehezedik.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

Ezen a napon egy videót hoztam nektek, ugyanis ezúttal egy szabadtéri installációt szeretnék bemutatni, ami képekben esetleg nem jön át olyan jól.

Mint látjátok, egyszerű, de hatalmas méretű betoncsövekről van szó, amiken semmiféle díszítés nem található. Az installáció az USA-ban, azon belül is Utah-ban található és Nancy Holt, aki a land art egyik amerikai képviselője.

Gondolom, ennél a pontnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy hogyan is lett ebből képzőművészeti alkotás.

Ide elsősorban a nyári és a téli napforduló alkalmával érdemes ellátogatni, ugyanis a betondarabok úgy vannak elhelyezve, hogy körbefogják az épp le- vagy felmenő napot. A kulcsszavak tehát: téli vagy nyári napforduló és napnyugta vagy naplemente.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Szerintem mindenkinek megvan a saját bakancslistája, ahova el akar jutni. Ebből jutott eszembe, hogy eddig nagyrészt olyan képzőművészeti alkotásokat hoztam nektek, amiket csak és kizárólag múzeumban lehet megtekinteni.

Most azonban egy épületet szeretnék nektek megmutatni, méghozzá a párizsi Sainte Chapelle-t, avagy Szent Kápolnát. A kápolna kétszintes és a 13. században ereklyék tárolására és bemutatására szolgált. Ezeket az ereklyéket, úgymint a Szent Kereszt egy darabját és Krisztus töviskoronáját IX. Lajos francia király szerezte.

A képek mellett itt hagyok nektek egy YouTube videót is, ami virtuálisan is körbe vezet a kápolnán belül. A legszebb része szerintem a felső szint, ami gyakorlatilag alig áll másból, mint színezett üvegből. A betörő nap pirosra, lilára és kékre festi a belső teret. Csak képzeljétek el, milyen lehetett itt a 13. század során részt venni egy ereklye bemutatásán, miközben zene szól és a levegőben tömjén illata száll…

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

Henry Fuseli, avagy Heinrich Füssli svájci származású romantikus festő, aki végül Angliában találta meg az új hazáját. Legismertebb képe talán a Rémálom, amit most meg szeretnék nektek is mutatni. A festmény a 18. század végén készült.

Talán ti is éreztétek már azt a nyomasztó, mellkast összeszorító érzést, ami elkapja az embert közvetlenül azután, hogy felriadt a rémálomból. Fuseli képe pont ezt az érzést igyekszik megjeleníteni. A fehér ruhás, magatehetetlennek tűnő nő mellkasán egy lidérc ül, ami nemcsak a rémálmot hozza magával, de a légzést is megnehezíti.

A nő alakja, az ágyról lecsúszó végtagjai szimbolizálják, mennyire elmerült a rémálmában, ami időközben a festményen valóra is vált. A kivehetetlen, vörös bársonyos háttér újabb rémséges sziluettet ölel körbe.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

Nagyon szeretem William Turner képeit, mindegyikben van valami sejtelmesség, ami teljesen elvarázsol. A részletek itt sincsenek kidolgozva, tényleg csak azt láthatjuk, ami a címben is meg van fogalmazva: Eső, gőz és sebesség. Se többet, se kevesebbet.

A kavargó színek, a lazúrosan egymást fedő festékrétegek és végül a vonat feketesége, ami előtörni látszik a ködös semmiből adja meg a kép szépségét.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

A történet szerint Apolló felmérgesítette Erószt, a szerelem istenét, aki ezért Apollót a szerelmet hozó, Daphnét viszont a szereleműző nyilával lőtte meg. A hajsza pedig megkezdődött. Bernini márványszobra pont azt a pillanatot örökíti meg, mikor Apolló épp, hogy beéri Daphnét, aki azonban, hogy Apollótól megmeneküljön, azt kérte a szüleitől, hadd változzon babérfává.

Az átváltozás, a metamorfózis pillanatát jelenítette meg számunkra Bernini. Apolló hiába éri utol a kedvesét, az ő teste már átalakulóban van. Apolló szomorúságában elrendelte, hogy a babérfa mindig örökzölden viruljon.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikiwand