A mai nap egy igencsak hátborzongató képet hoztam nektek egy olyan festőtől, aki előszeretettel választott ilyesfajta témákat.

A kép egy mitológiából vett történetet mesél el. Kronosz (vagy Szaturnusz), a titánok egyike, aki tisztában volt vele, ugyanis megjövendölték neki, hogy a vesztét az egyik gyermeke fogja okozni. Miután feleségül vette Rheát (aki tulajdonképpen a saját testvére volt) és gyerekei születtek, Kronosz nem vállalta a kockázatot, ezért szép sorban nekiállt elfalatozni a saját gyerekeit. Goya természetesen a legborzalmasabb részét választotta az egész sztorinak, hogy vizuálisan is megjelenítse számunkra.

Rhea végül megmentette az egyik fiút, Zeuszt, aki – mint ahogy ezt már tudjuk – később a főisten lett. Kronosz tehát nem menekülhetett a saját sorsa elől.

A többi gyerek számára is jó véget ért a történet, ugyanis Zeusz kényszerítette az apját, hogy öklendezze vissza őket.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

A kép forrása: Wikiwand

Jim Holland képeire mostanában akadtam rá, és rögtön párhuzamot vontam a jelenlegi élethelyzetünk és az ő festménytémái között. A képein általában élettelen tárgyak láthatók házon belül. Az ablak, ami a kinti világra nyitja a szemünket, szintén részei a legtöbb festményének. Úgy tűnik, mintha a képek szereplői egy pillanatra hagyták volna csak ott azt a széket, vele együtt azt az elfelejtett könyvet. Vajon hova mehettek? Mit csinálhatnak? A festmények erre nem adják meg a választ, ez teljesen a képzeletünkre van bízva.

Különben is, ki az, aki ilyen kényelmetlennek tűnő széken olvas bent a házban, miközben – legalábbis a kilátás erről tanúskodik – ki is mehetne a tengerpartra?

Jelenleg ugyanez a helyzet, nem igaz? Mi, otthon, a kényelmetlen székünkön, könyökünk az ablakpárkányon, arra várva, hogy mikor juthatunk végre ki a szabad levegőre.

Itt több képet is láthattok tőle!

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Képek forrása: Google

Az utóbbi két naphoz hasonló témával jöttem ma is, ezúttal azonban a nőalak a mitológiában kapott helyet és nem a Bibliában.

Danaéról van szó, akit az apja, Akrisziosz toronyba záratott, hogy elkerüljék a férfiak. A jóslat szerint ugyanis Danaé gyermeke fogja majd Akrisziosz halálát okozni.

Egy korábbi bejegyzésben már említettem a csélcsap Zeuszt és az ő hódításait. Most se volt másképp, a főistent természetesen semmi nem állíthatta meg, hogy egy hajadonnal háljon: aranyeső formájában környékezte meg Danaét, aki – a festmény szerint legalábbis – epekedve fogadta az isten közeledését.

Danaé és Zeusz fia mellesleg Perszeusz, aki szintén szerepelt már egy korábbi blogbejegyzésben: ő volt az, aki legyőzte a gonosz és végtelenül ocsmány Medúzát.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Kép forrása: Google Arts&Culture

A mai nap egy újabb meztelen nőt hozok nektek, újabb bibliai háttértörténettel. Zsuzsanna gyönyörű asszony volt, aki éppenséggel nem követett el semmit, akárcsak Betsabé, azon kívül, hogy a saját, zárt kertjében fürdőzött. A képen is látható két vénember azonban megleste a csodaszép Zsuzsannát és kényszeríteni akarták, hogy velük háljon, máskülönben mindenkinek azt hazudják, hogy a dolog amúgy is megtörtént. Zsuzsanna tisztában volt azzal, hogy hiába erőszakoskodnak vele, ha belemegy, ha nem, az mindenféleképpen az ő hibája lesz. Akkoriban a nemi erőszak mindig a nő hibája volt. Ha meg még teherbe is esett, az csak annyit jelentett, hogy élvezte is, máskülönben a várandósság nem lett volna lehetséges. Jó kis kilátások, nem igaz?

Zsuzsanna végül döntött, nemcsak hogy nemet mondott a két vénnek, akkorát sikoltott, hogy a szolgálói rohantak hozzá, hogy végül ebben a kompromittáló helyzetben találjanak rá. Zsuzsanna azonban megmenekült a későbbiekben, ugyanis a két öreg a bírónak különbözőképpen mesélte el a kitalált történetet, így nyilvánvalóvá vált, hogy Zsuzsanna ártatlan.

A festmény azonban mást sugall: adva van egy paradicsomhoz hasonló kert állatokkal és rengeteg zölddel, már rémlik is Éva bűne, ugye? Adva van ezen kívül a meztelen Zsuzsanna, aki cseppet sem tűnik olyan visszafogott és istenfélő asszonynak, ahogy azt a Biblia sugallni szeretné: épp magát szemléli a tükörben, előtte pedig szanaszét aranyékszerek hevernek, utalva a nő hiúságára.

A két öreg szinte komikus módon leskelődik a futórózsa mögül: kérdés, hogy a távolabb lévő lát-e egyáltalán valamit, olyan messze van. A másik kopasz fején pedig megcsillan a napsugár.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

A kép forrása: Wikimedia Commons

Rembrandt Bathsebája rendkívül érdekesen összeállított festmény. De ki is az a Bathseba? Bathseba, vagyis Betsabé Dávid király felesége volt és Salamon anyja. Az ószövetségbeli történet elmeséli, hogyan pillantotta meg Dávid az erkélyéről a meztelenül fürdőző Bathsebát, hogyan varázsolta el annak szépsége és hívatta végül magához a nőt.

Egy probléma azonban adódott, nem is kicsi: Bathseba már férjnél volt. Dávid persze nem félt megtenni a szükséges lépéseket, és miután a frontra küldte Bathseba párját, aki végül meg is halt, ő feleségül vehette a már terhes asszonyt.

Isten nem nézte jó szemmel a működését, ezért az első fiuk halva született.

A bibliai történet nem említi, hogy Bathseba bármikor is levelet kapott volna, a vizuális történetmesélésben a 16. századi Hollandiában azonban ez egy igencsak elterjedt ábrázolási mód volt. Az eredeti sztorihoz képest az is más, hogy Bathseba nem a kertjében, hanem bent, a toalettjében fürdőzik.

Rembrandt Bathsebájának haloványan megvilágított tejfehér bőre uralja a kompozíciót. A csillogó ékszerek, amik a karján és a hajában találhatóak, csak ráerősítenek arra a tényre, hogy Bathseba nem egyszerű, szegény asszony. A tekintetét követve úgy tűnik, mintha a szolgáját nézné, azonban ha ránagyítunk, nyilvánvalóvá válik, hogy Bathseba nem néz senkire, a tekintete a semmibe mered. Vajon mire gondolhat? Mi volt a levélben, ami ennyire elvette a szavát?

Bathseba ekkor valószínűleg már tudta, hogy kénytelen hűtlenséget elkövetnie a férjével szemben, hiszen egy király parancsát senki nem tudja csak úgy megkerülni. Vajon ez volt az, ami ennyire megbotránkoztatta? Vagy épp élvezte, hogy a leghatalmasabb férfi e vidéken szemet vetett rá?

Bathseba gondolatai a bibliai történetben sehol nem kaptak helyet.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Kép forrása: Wikimedia Commons

Ez már a sokadik nap, ahol olyan látványosságokról írok, amiket ti is bármikor meg tudtok tekinteni. Jó ez a kis felüdülés, nem? Pár percig lehet álmodozni a következő nyár úticéljáról. :)

Ezúttal a római katakombákat hoztam nektek. Ezek a föld alatti járatok elsősorban temetkezési helyként ismertek, azonban anno, az első és második században ezek a katakombák testesítették meg a mostani bazilikát a keresztények számára. A bazilika ismerős szó, ugye? Hatalmas, gótikus építményeket képzelünk el, ahol a hívek összegyűlnek. Nos, az alapötlet is innen ered: a bazilika görög szó és csarnokot jelent – minden itt történt, a piactól kezdve az ítélkezésig bezárólag. Mikor a keresztényeknek engedélyezték a negyedik század során a vallásgyakorlást, a hívek a felszínre törhettek és megalapíthatták a saját templomaikat, amik a már ismert bazilikális elrendezést vették át.

Azelőtt azonban minden a katakombákban zajlott, nemcsak a temetkezés, de a vallásgyakorlás is. Csak itt tudtak a keresztények eltűnni a kíváncsi tekintetek elől.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Képek forrása: Wikimedia Commons

Nem tudom, ki tervez idén nyaralást, de ha nem is ebben az évben, hanem esetleg ha jövőre Görögországba készültök, a Meteorákat mindenképp ajánlom megtekintésre. A kiálló sziklákról az embernek az jut eszébe, mintha a levegőben lebegnének, a meteora szó is valami hasonlót jelent.

Több, mint 20 bizánci stílusú kolostor található, megbújva a szürke sziklahalmok között. Az itt lakók az életüket teljesen az aszketizmusnak szentelték, az ide látogató zarándokokkal és turistákkal egyáltalán nem érintkeznek. Igaz, a kolostorok közül ma már csak igen kevés van még mindig használatban.

A kolostorok legtöbbje olyan 150-300 méter magasan található és igencsak nehezen közelíthetőek meg, még úgy is, hogy mostanra már kiépített utakra bukkanhatunk. Ezek a helyek régebben gyakorlatilag teljesen el voltak zárva a világtól – ma már tömegével érkeznek fel buszok ezer és ezer turistával, akik egyenként megmásszák a kolostorokba vezető utat, hogy megtekintsék őket belülről is.

Az első három kép saját készítmény.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Az utolsó kép forrása: Wikimedia Commons

Ha valaki az építészettel ismerkedik, Andrea Palladio neve gyakorlatilag megkerülhetetlen. Az olaszországi Vicenza városában az ő és a tanítványai tervei alapján készült házak dominálnak, amik a későbbiekben Európa többi részén, úgymint Angliában, ezen kívül Észak-Amerikában is felkapottak lettek. Sőt, ezt a stílust ma már csak palladian stílusként emlegetik.

A klasszikus római építészet szolgált alapul a tervrajzok készítésében, vagyis Palladio rendkívüli hangsúlyt fektetett a szimmetriába. Nézzétek meg ti is!

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Képek forrása: Wikimedia Commons

Parmigianino, vagyis Girolamo Francesco Maria Mazzola a manierizmus jeles képviselője volt. A művészetben megjelenő tükörképek mindig is érdekeltek, ezt pedig Parmigianino tökélyre fejlesztette a saját önarcképével.

A konvex tükörben megjelenő fiatal arc talán a húszas éveiben járhat. Fiatal kora ellenére meglátszik a tehetsége; ezzel a képpel szerette volna többek között szemléltetni, hogy milyen jól tud bánni az ecsettel. A tükörképek – pláne ez a nehezített változat, ahol a tükör még görbül is – megfestése rendkívül bonyolult, ezért esett Parmigianino választása valószínűleg erre a témára, ezzel is bizonyítva szerteágazó tehetségét.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: Wikimedia Commons

George Seurat-ót méltán ismerhetjük el a pointillizmus egyik vezető képviselőjének. A képet a neo-impresszionizmushoz szokták sorolni, holott vajmi kevés köze van az impresszionisták működéséhez. Semmi spontaneitás nem jellemzi a festményt, hanem mélyen átgondolt mértani formák és a színvilág kerül előtérbe. Seurat nagy gondolkodó volt, a színek mindig is nagyon érdekelték. Egyáltalán nem úgy közelítette meg a festészetet, mint az impresszionisták, hanem gyakorlatilag úgy fogta fel, mintha egy megoldandó tudományos probléma lenne.

A kép közel két éven keresztül készült, számos skicc és próbafestmény előzte meg a végleges műt. Rengeteg kísérletezés jellemezte ezt az időszakot, leginkább a színekkel. Seurat megkísérelte részeire bontani a különböző színeket majd ezeket egymás mellé helyezni. A lilát például kékből és pirosból pötyögtette fel a vászonra, a palettáján nem kevert ki semmit.

A képbeli alakok hihetetlenül statikus módon, szoborszerűen vannak ábrázolva. Egy kedves vasárnap délután egy párizsi napfényes szigeten, arctalan, jellegtelen, élettelennek tűnő emberekkel, akik – hiába állnak vagy ülnek egymás mellett – semmiféle interakcióban nem bonyolódnak…

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Kép forrása: ARTmargók