Ezúttal egy különleges eljárási módot szeretnék nektek röviden bemutatni, a dendrokronológiát. Ezt a módszert a fák korának megállapítására használják, ugyanis különbséget lehet tenni a száraz és a csapadékos évszakok között, ezáltal egy év pontossággal meg lehet határozni egy fa korát.

De hogy ehhez mégis hogy jön a művészettörténelem?

A kor nagy festői nemcsak vászonra dolgozták ki csodálatos képeiket, hanem ugyanúgy használtak fatáblákat is. Ez főleg északon volt elterjedt módszer, gondoljunk csak a van Eyck-fivérekre vagy épp Brueghel-re.

Természetesen emellett még többféle kutatási módszer létezik, mint például a festéket is meg lehet vizsgálni, ugyanis bizonyos évszázadokban más és más alapanyagokat használtak a festékekhez, így néhány esetben ez is segíthet egy dátum nélküli festmény készítési évének meghatározásához.

De természetesen a „legegyszerűbb” módszer még mindig a nézegetés. Milyen stílusú a kép? Hogy használta a művész az ecsetet? Mennyi festéket tett a képre? Tisztában volt a perspektíva alapszabályaival?

Amennyiben a művészettörténésznek sikerül ezen kérdések özönét egy-két válaszra lesűríteni, úgy már össze lehet hasonlítani a képet más olyan festményekkel, amik abban az évtizedben vagy évszázadban, azon a vidéken készültek.

Természetesen ez nemcsak festményekre vonatkozik, hanem bármilyen más műalkotásra, legyen szó egy grafikáról vagy épp egy szoborról.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Képek forrása:

Jan van Eyck: Arnolfini-portré - Wikimedia Commons

Pieter Brueghel: A halál diadala - Wikimedia Commons

A dendrokronológia eszközei - Wikimedia Commons

Dendrokronológiai vizsgálat - artgallery.nsw.gov.au és studentguides.britishart.yale.edu

Ezen a héten a genti oltárt hoztam nektek a van Eyck-testvérektől, akik a 15. század elején hatalmas sikert arattak ezzel a munkájukkal. Sajnos a flandriai táblaképfestészetről mindmáig meglepően kevés információ és dokumentáció van, ezért nem lehet biztosra megállapítani, hogy melyik testvér mit festett. A mostani irodalom szerint Hubert kezdte el a képet, végül Jan volt az, aki befejezte (és elméletileg többet is dolgozott rajta, mint a bátyja).

Az egyszerű hétköznapokon az oltár csukott állapotban található: itt láthatunk pár bibliai alakot (és történést), illetve a két személyt, akik megrendelték anno a van Eyck-fivérektől a szárnyas oltárt.

Nyitott állapotban újabb képeket kapunk, Ádámmal és Évával kezdve a bárány imádásán keresztül Jézust pantokrátor mivoltában. Az oltárt mellesleg nemrég restaurálták átfogóan, ha esetleg valamikor Gentben járnátok, a St. Bavo székesegyházban találjátok!

Érdemes felugrani a Wikipédiára és megnézni részleteiben is az alkotást, ugyanis lenyűgözően aprólékos és kidolgozott!

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

Képek forrása: Wikipédia

Nem akarom, hogy elmúljon a tavasz. Annyira szép dolgokat lehet a kertben találni. Bevallom, ennek a hatrészes sorozatnak nem mindegyik növénye készült élő modell után, de azért igyekeztem. Sajnos csak a tulipán és a leander voltak azok, akik plein air készültek, a többi – mint ahogy mindig – Pinterestes inspirációforrásból származik.

Miután az első elkészítettem (a liliomot), rájöttem, hogy annyira unalmas ez a fekete-fehér, egyáltalán nem adja vissza a virág igazi formáját. Úgy döntöttem, hogy feldobom egy kicsit a hátteret – éljen a tavasz!

A képeket printként megvásárolhatjátok a Meska-boltomban! Itt a profilom: https://www.meska.hu/Shop/index/29187

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel! 

A plein air egy francia szóösszetétel, ami nem mást jelent, mint a szabadban való festést. Gondolom, Neked is rögtön Monet vízililiomai jutottak eszedbe.

Igen, Franciaországban Claude Monet volt az első azon festők között, akik a kinti festegetést preferálták. Ez ugyebár jóval nehezebbnek számított, mint a műterembeli, tökéletesen megvilágított alkotás, ahol a fények sosem változnak, illetve ugyebár a modell sem. Kint, a természetben azonban a szél folyton bele-belekapott a fák lombjába, a fény pedig pillanatról pillanatra máshogy esett.

Ezen kívül pedig ebben az időben kezdtek a hordozható festéktubusok gyártásához, tehát a vásznat, a festékeket, az ecseteket jóval egyszerűbb volt hozni-vinni.

Monet egyik ismertebb alkotása a szénaboglya, amit többször is megörökített. Napfény, hó, hajnal, napnyugta, kora délután… Nézd csak a képeket, bár a „modell” ugyanaz, mégis teljesen mások a színek és a megvilágítás! Milyen izgalmassá tud válni egy mezei szénaboglya, nem igaz?

A teljes sorozatot itt tudjátok megnézni.

A következő képen pedig egy igazi érdekességet mutatnék: Monet nemcsak a szárazföldön szeretett festeni, hanem hajón is.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Képek forrása:

Claude Monet: Vízliliomok - Albertina

Monet: Szénaboglya reggeli hóban - Wikimedia Commons

Monet: Szénaboglya a nyár végén, reggel - Wikimedia Commons

Monet: Szénaboglyák nyár végén - Wikimedia Commons

Édouard Manet: Claude Monet műterme egy bárkán - Wikimedia Commons

A mai napon is virágokat hoztam nektek: ezúttal azonban a kontextus kicsit más. A csendéletek, virágos-növényes témájú képek gyönyörűek tudnak lenni. Most azonban nézzünk a téma mögé!

Vegyük példának a nagy virágfestő, Jan Brueghel képét: a felépítés rendkívül egyszerű. Ilyen-olyan virágok egy vázában egy asztalon (vagy épp a földön?), sötétbe vesző háttér. Én egyáltalán nem vagyok nagy virágszakértő, azt viszont még én is látom, hogy Brueghel képén mindenféle virág megtalálható: ezerféle növényt láthatunk itt – liliomot, bazsarózsát, császárkoronát, íriszt.

Ha kicsit belemélyedünk a dologba, könnyen rájöhetünk, hogy kizárt dolog, hogy a festményen megjelenített növények egy időben, évszakban virágozzanak – ez is az ilyesfajta csendéletek egyik ismérve.

Aztán vessetek egy pillantást a padlólapra, amin a váza áll: lehullott növényeket és csúszómászó rovarokat láthatunk.

A festő tulajdonképpen az épp virágzó növények pillanatnyi szépségét örökítette meg: a bogarak és az elhullott szirmok megmutatják nekünk a jövőt, ugyanis ez a virágzás lassan az enyészeté lesz, nem fog örökké tartani.

A csendéletekhez szorosan hozzátartozik ez a vanitas-gondolat, ami az elmúlást igyekszik megjeleníteni.

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Kép forrása: Wikimedia Commons

Ezúttal az alkotási folyamatomat szeretném röviden bemutatni.

Először is, a Pinterest nagyon fontos inspirációs eszköz számomra, rengeteg dolgot lehet ott találni. Ha még nem néztétek meg a tábláimat, itt a lehetőség: https://www.pinterest.at/adriennkhzi/

Rá szoktam keresni az engem érdeklő témákra, ezúttal a teknős volt az. Megnézem a színeket, megvizsgálom az anatómiáját, majd pedig a vázlatfüzetembe skiccelek egy keveset. Ezúttal azt próbálgattam, mi történik, ha több vonalból állítom össze a teknős körvonalait.

Ezúttal egy kortárs amerikai festőművésztől hoztam nektek egy képet – ehhez nincs különösebb hozzáfűznivalóm: csak élvezzétek :)

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Kép forrása: Dailypainters

you are my sun, my moon and all my stars

A mai nap egy vázlatfüzetbeli kis szösszenetet hoztam nektek. Ha nem jut eszembe semmi, hogy mit alkothatnék, általában fellépek Pinterestre és meglesem az idézetes táblámat. Választok egy rövid kis idézetet és ahhoz készítek egy kis illusztrációt.

Ezúttal ez lett a végeredmény. Akvarellel (avagy vízfestékkel) dolgoztam, az írást pedig ecsetfilccel alkottam meg. Ha közelről megnézitek, a napot és a holdat még egy kevés arany- és ezüstszínű zselés tollal is díszítettem.

Brueghel a viszonylag kisméretű, aprólékosan kidolgozott festményeiről híres: ebben a képében nem mást, mint közel 100 közmondást vizualizált. Az értelmezés természetesen cseppet sem egyszerű, főleg külföldiek számára. Gondoljunk csak bele, hogyan festenénk mi meg a saját közmondásainkat? A „bámul mint borjú az újkapura” talán még egyszerűnek hangzik, viszont a hallgatásból hogyan is lesz pontosan arany?

még az ördögöt is a párnához kötözi - a makacsság mindent legyőz

oszlopharapó - vallásos képmutató

sose higgy annak, aki egyik kezében tüzet visz a másikban meg vizet - kétszínű, bajkeverő

Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:

Facebook: Varázskert Művészet és Design

Instagram: adriennekoehazi

Pinterest: Adrienne K.

Várlak szeretettel!

Képek:

Flamand közmondások: Wikimedia Commons

Részletek: Wunderkammer