Ez e havi bejegyzéssorozatommal az angol mozgalom Művészet és Kézművesség, illetve az egyik legnagyobb hatású képviselőjének, William Morrisnak szeretném dedikálni. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a művészek és dizájnerek hogyan is birkóztak meg az ipari forradalommal, olvassatok tovább!
William Morris a 19. század elején született és egy mondatban alig lehet összefoglalni, hogy mi mindent csinált és mi mindenhez értett egyszerre. Most csak pár dolgot emelnék ki, ami ezt a bejegyzést tekintve fontos: festő- és iparművészként tagja volt a preraffaelita testvériségnek és az Arts and Crafts mozgalomnak. Az előbbit egy másik bejegyzés keretein belül fogom kifejteni, az utóbbira pedig mindjárt rátérek, hogy mi is ez pontosan.
Élete során leginkább az alkalmazott művészetekkel foglalkozott, közelebb akarta vonni a társadalmat a művészethez, mert úgy érezte, a kettő egymás nélkül nem létezhet. A másik ok, ami szintén munkára sarkallta, az ipari forradalomban keresendő: a gyorsan elkészülő, silány minőségű tömegtermékek uralták a piacot. Morris 1861-ban alapította meg a Morris, Marshall, Faulkner and Company-t. Partnereivel igyekezett áthidalni az alkalmazott és a képzőművészet között tátongó hatalmas szakadékot.
Bútorok, tapéták, színes üvegablakok, csempék – csak hogy pár dolgot említsek, amit a cég tervezett és vitelezett ki. Természetesen minden kézzel készült.
Ha megnézitek a következő képeket, láthatjátok, hogy Morris elsődleges inspirációforrása a természet volt.
Az első bekezdésben említettem az Arts and Crafts movementet, aminek Morris az élén állt. Ez magyarul Művészetek és Kézművességet jelent és a 19. század végén élte a fénykorát, elsősorban az angol nyelvterületeken, így Angliában és az USA-ban.
Az akkori stíluskeresés eredményének tekinthető a mozgalom kialakulása: a viktoriánus korszak túlságosan a historizmusra koncentrált, az ipari forradalom pedig a tömeggyártást képviselte. A mozgalom keretein belül próbáltak a kézi eljárásokra visszatérni, viszont a megrendelők általában jómódúak voltak, ezért az adott dizájner vagy művész nem mindig kapott teljesen szabad kezet az alkotásban.
A manufaktúrához való visszatérés nemcsak az eljárások során volt fontos, hanem szellemileg is. Kiindulópontnak a középkori kézi gyártást tekintették, ahol a mesteremberek céhekbe tömörültek. Fontos tudni, hogy ebbe a mozgalomba több személy és szervezet tartozott, akik nagyrészt Morris munkásságából nyerték az inspirációt. Morris viszont jóval a mozgalom megalakulása után pár évvel vállalt csak aktív szerepet.
A mozgalom résztvevői mélyen hittek benne, hogy vissza kell térni a gyökerekhez: itt nem csak az eredmény fontos, mint az ipari termelés során, de maga a munka is, ami cseppet sem hasonlít a gyárak fullasztó, kemény és egyhangú feladatsoraihoz.
Morris legismertebb munkái közé a tapéták tartoznak: szimmetria, természet és elegánsan fodrozódó vonalak jellemzik a teljesen kézzel készült falidíszeket.
Ha belegondoltok, most is valami hasonló zajlik a világban: a kézzel, szívvel és lélekkel készült használati és dísztárgyak egyre nagyobb szerepet kapnak, gondoljunk csak a magyar Meska oldalára vagy épp az amerikai Etsyre. Az emberek nem félnek akár több pénzt is kiadni azért, hogy egyedi és utánozhatatlan művészeti tárgyak tulajdonosai lehetnek.
Én is nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak tömeggyártott holmikat vásároljunk, hanem a kisvállalkozókat is támogassuk. Egy szép falikép, egy saját minta szerint faragott szék vagy épp egy kézzel festett porcelántányér otthonunk egyedi dísze lehet. Hogy ezeket a dolgokat hol szereztük be, egészen biztosan nem felejtjük el, míg a huszadik IKEA-vagy Möbelix-látogatás során már egybefolynak a vásárlások.
Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:
Facebook: Varázskert Művészet és Design
Instagram: adriennekoehazi
Pinterest: Adrienne K.
Várlak szeretettel!
Forrás:
V&A Museum: Arts and Crafts és Introducing William Morris
George Elgar Hicks festményei: Tate.org.uk
Képek forrása:
William Morris 53 éves korában: Wikimedia Commons
További képek: Wikiwand
