Sziasztok!
A mai nap bejegyzésének keretein belül egy újabb mitológiai témájú képet hoztam nektek, méghozzá Ekhó és Nárcisz történetét. A történetünk kezdetén – mint ahogy azt már megszokhattuk – egy újabb jóslat vár minket. A jóslat szerint Nárcisz csak akkor érheti meg az öregkort, ha nem ismeri meg saját magát.
A festményünk másik főszereplője, a visszhang nimfája, Ekho. Ekhot Héra átkozta meg, hogy örökké mások mondatainak a végét ismételgesse. Ekho beleszeretett Nárciszba, akinél viszont ez a szerelem nem talált viszonzásra. Nárcisz vadászat közben egy folyópartra ért és mikor inni akart a vízből, pillantotta meg először önmagát és azon mód magába szeretett, nem tudta a pillantását elvenni többé a tükörképétől.
A festményen a magát nézegető Nárciszt és a búslakodó, szerelmes Ekhót láthatjuk. A monda szerint Ekhó végül felemésztődött a saját fájdalmában, így csak a hangja maradt meg.
A kép megalkotója, John William Waterhouse preraffaelita festő volt, aki a 19. század közepén élt és a reneszánsz hagyományában festett. Ahogy az elnevezésből is láthatjuk, a preraffaelita csoport tagjai Raffaello munkásságát tekintették az övükének.
Ha szeretnél naprakész lenni az újonnan felkerült tartalmakból (és még sok másból!), kövess be a következő platformokon:
Facebook: Varázskert Művészet és Design
Instagram: adriennekoehazi
Pinterest: Adrienne K.
Várlak szeretettel!
Kép forrása: Wikimedia Commons
